Az előzőekben már írtam, hogy nincs jobb a szellemes és ördögűzős filmeknél, de akkor egy megszállt asszonyról beszéltem, szóval most akkor jöjjön egy szellemes darab.
'A fekete ruhás nővel' kapcsolatban kissé megoszlik a saját véleményem, ugyanis...
Egyrészt nekem fura volt Harry Pottert egy másik szerepben látni, és bár tudom, hogy ezzel most a saját lelki szegénységemről teszek tanúbizonyságot, de akkor is így érzek. Ráadásul oké, hogy Daniel Radcliffe már borotválkozik, de hogy ilyen fiatalon egy meghasonlott érett férfi bőrébe bújjon, nekem kissé korai. Másrészt pedig a jó ötlet ellenére nekem nem volt logikus, vagy éppen következetes a történetvezetés. Nem értettem a főszereplőt, nem értettem a mellékszereplőket, és már-már azon gondolkodtam, hogy semmit sem értek és velem van a baj, de aztán rájöttem, hogy az nem lehet, szóval a film szar. A konfliktus feloldása szerintem csapnivaló volt, és a film befejezése pedig mindössze egy rohadt gyenge kísérlet valamire... nem tudom mire. Bármire.
Ellenben néha jó volt nézni. Ez az egyetlen érdeme 'A fekete ruhás nőnek'. Ami nem sok, de egy egyszer nézhetős filmnek ennyi elég. Aki nem szokott ilyen riogatós filmet nézni, annak lehet, hogy beválik a sikító szellem, de nekem ez egy kicsit harmatgyenge volt.
